Kezdeném háttal a mondatom, de a magyar tanárom egy egyessel a fejembe verte hogy ezt nem szabad!
Ó most nagyon sokat mesélhetnék ám nektek körül belül éjfélig írnám az egész élettörténetemet.. valószinű nem érdekelne senkit sem. Az elmúlt egy hónapban viszont annyi baj ért mint még 15 és fél évem alatt sohasem, nem gondoltam volna hogy egyszer eljutok idáig, ilyen hirtelen, ilyen gyorsan. Az a helyzet megtaláltam azt az embert, azt a pótolhatatlan lányt akiért feláldoznám mindenem.. és akiért fel is áldozom mindenem. Most biztos képzelitek hogy valami nagy mellű pénzes kurváról van szó, pedig nem nem.. jobbra tartom magam ennél azt hiszem. És mivel van egy olyan mondás, hogy ha valakit igazán szeretsz.. nem tudod megmodani miért, sorolhatnám a szebbnél szebb tulajdonságokat, de minek, rajtatok az sem segítene. Szóval így lassan 16 felé járva, meg találtam azt akivel az életem fogom tölteni, ez még király is lenne.. ha nem lennének benne bökkenők. Sorolok néhányat, mintpéldául messze lakik tőlem.. a szülei utálják őt.. utálják ezt az egész kapcsolatot.. az én szüleim nem tudják mindig fizetni azt hogy én mindig feljárkáljak HOZZÁ.. ezért mindennapjaimat gondolkodással töltöm hogy hogyan szerezhetném meg azt a boldogsághoz kellő dolgot. És ha már rengetegszer megtettem felmerül a kérdés, ő miért nem jön ide? Szegények? Mi mi mi? Nem természetesen szó nincsen erről, de mint mondtam már a szülei elég arogánsak, bunkók és sorolhatnám, pedig meg kéne őket szeretnem, hát nem megy, Bocsánat. Közben hallom a dolgokat hogy a szüleim csak azért vannak együtt mert én jöttem, hát basszák meg használtak volna gumit, ennyit erről is. Dédi mamámmal ma beszéltem pont arról hogy apukám tesója (Tomi) elbaszta az egész életét.. drogozott mindig ivott egy gyerekkori szerelmi csalódás miatt, ekkor így lecsorgott egy könnycsepp az arcomon, főleg amikor óva intett hogy én ne tegyem ezt, erre egy- Már késő mama!- volt a válasz. Most ott tartok hogy barátaim nincsenek, szórakozni nem tudok menni egyszerűen nincsen miből. Tudjátok mi segítene most nekem? Ó semmi! Az a baszott nagy helyzet hogy pár röpke nap alatt egy idegroncsá váltam így gondoltam, ha van valami bajom, újdonság azt mostantól ebbe a kis szerény magánszférámba fogom vezetni. Na egyetlen problémám hogy baszottul elvesztem azt az egy dolgot, Ő-t, és ezért cseszettül félek, így ingerült vagyok, és minden szarra harapok, elnézést kérek. Egy szó mint száz, nem tudok mást mondani, szeretlek, Szeretlek élet, még ha rossz is vagy, Szeretlek barátaim, az az egy remélem tudja, Szeretlek alkohol, kí javítasz néha rossz helyzeteimen, de a leges leg első,
Szeretlek TE!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése